A karácsonyi ajándékozás nagyszerű ürügy arra, hogy saját vágyainkat gyermekeinkk vágyainak öltöztetve élhessük ki. Hány modellvasutat szereztek már be apukák a gyerekekre hivatkozva? Már csak úgy kell alakítani, hogy a gyermekeink is azt akarják, amit mi. Amíg kicsik, ez elég egyszerű. A szülőkhöz való feltétlen idomulás ösztönére szennyes módon rájátszva minden vállalható dolgot keresztül tudunk vinni. Ha Szily László lennék, most itt egy csomó humoros példa jönne, de egyrészt ezt meghagyom neki, másrészt tényleg nem erről akar szólni ez a blog. (Így is eléggé feszélyez, hogy már a második poszt és még mindig nem vágtam bele a tényleges témába.)
Vacsora melletti elejtett megjegyzések, a figyelem odairányítása, érdeklődés mutatása mind mind olyan indirekt fogások, amelyek hosszú távon ráfixálhatják a gyerekek érdeklődését arra, amire az apuka akarja. A saját lelkiismeret pedig szépen nyugtathatgató azzal, hogy egy bizonyos korban úgyis eljön a játékkonzolvásárlás ideje egy mai gyerekes családban (a gyerekmentesben már úgyis van konzol), és ha ez ellen úgysincs mit tenni (mert nem vagyunk elvakult bármihívők) akkor már olyat vegyünk, ami az egész családnak szórakozás és mozgásra serkenti a játékosokat, nem csak a fotelban ülve nyomorásszák a kontrollert, satöbbi, satöbbi, lehetne önteni a Nintendo brosúráját. Ha az ember tényleg akar valamit, akkor tényleg elkezd hinni a brosúrák igazában. Ez ellen viszont már a vallási fundamentalizmus sem ad felmentést, mert az meg úgy ahogy van, maga az egyszerűsítő reklámkiadvány.
De elkalandoztam. A gyekekek megfőzve, már csak egy várat kellett bevenni a győzelemhez, a feleséget. Lévén csak akkor tudjuk anyagilag bírni, ha a család teljes karácsonyi ajándékra szánt költségvetését erre fordítjuk, ebbe beleértve a szponzorok (nagyszülők, keresztszülők) unokáknak szánt összegét is. A Wii-nek zseniális húzása, hogy a legnehezebben játékba csábítható családtagoknak, a háziasszonyoknak is kitalált valamit. Tényleg csak annyi volt a dolgom, hogy leültettem a feleségem és megnézettem vele két Wii Fit-es videót és már nyitott kapukat döngettem. Elképesztő a marketinggépezet hatékonysága.
Tehát az alapgép mellé egy fürdőszobamérleg is került, plusz egy második kontroller+nunchuk. Ez így pont százezer lett, kicsit túllépve az ajándékozásra szánt keretet, de beleraktuk még a nyaralásból megmaradt valutát, amit viszonylag jókor sikerült forintra váltanunk. A beszerzés körülményeiről a következő semmitmondó posztban emlékezem meg.
